Ma van Vízkereszt
A karácsonyi ünnepkör második főünnepe az Epifánia, amelyet magyarul Vízkeresztnek vagy Háromszentkirályok napjának is neveznek. De a magyar elnevezések nem fejezik ki eléggé az ünnep gondolatát. Egyike az Egyház legrégibb ünnepeinek.
Vízkereszt először a harmadik század elején tűnik fel, mégpedig Alexandriában. 304-ben már Trákiában is megülik az ünnepet, 361-ben Galliában, a mai Lyonban Ammianus Marcellinus pogány római író szerint. 363-ban Rómában is megvan, 380-ban Hispániában. Kétségtelen tehát, hogy az első századokban már elterjedt, még pedig kezdetektől kollektív ünnep, azaz több tárgyat egyesített magában.
A negyedik században hozzájárult még tárgyköréhez a kánai csoda emléke is. Szintén a negyedik században megtaláljuk még újabb ünnepi témaként a napkeleti bölcsek imádását, mert ezáltal Krisztus Urunk a pogány világ előtt nyilvánul meg először (epifánia) – innen a Háromkirályok elnevezés. Az ötödik században megmaradt a napkeleti bölcsek, Krisztus keresztsége és a kánai borcsoda ünnepi tárgyköre.
Vízkereszt ünnepét manapság több szentelmény is gazdagítja. Ezek a következők:
- A vízszentelés (Vízkereszt). Az Úr Jézus keresztségének emlékére Keleten a keresztség szentségének kiszolgáltatása volt ez a nap. A keresztkút vizéből hazavittek és jámbor módon használták. Ennek emlékére ma az egész Egyházban vizet szentelnek.
- Házszentelés: Az ünnep vigíliáján sok helyen a pap ünnepélyes menetben megy a családok otthonába és ott imádság után a ház helyiségeit a szenteltvízzel és tömjénnel megszenteli.
- A krétaszentelés. Sok helyen szokás, hogy a pap a házszentelés alkalmával vagy pedig a család feje, az ajtó fölé odaírja a három király nevének kezdőbetűit és az évszámot: 20 † G. † M. † B. † 25.
